Összefoglaló

Vastag pénztárcával, tudatosan és jótékony hangulatban készülünk a karácsonyra

Úgy tűnik a karácsony szelleme csupa jót csalogat elő belőlünk

A tavalyi évhez képest idén karácsonykor valamivel magasabb összegeket tervezünk elkölteni és a november 24-ei „Black Friday” ünneppel is komolyabban kalkulálunk – derül ki a Cofidis Hitel Monitor országos reprezentatív kutatás friss adataiból. Nem csupán azt mutatta ki a felmérés, hogy többet költünk, de még a rászorulóknak is adakozunk: kifejezetten karácsonyi jótékonykodásban a lakosság több mint fele (57%) tervez részt venni. Ráadásul a lakosság arra is figyelmet fordít, hogy ne pazaroljon: tudatosan igyekszünk elkerülni a túlzott mértékű ajándékvásárlást (84%) és hogy ne kerüljön kidobásra étel (82%).

Jobban élünk, bátrabban költekezünk

Hasonlóan a tavalyi évhez, a lakosság nyolc tizede (78%) tervez ajándékra költeni karácsonykor. Sőt, akik ajándékoznak, azok idén valamivel magasabb összeget szánnak a meglepetésekre: míg tavaly 31.500 forintból, addig idén 41.300 forintból tervezik mindezt. Anyagi források terén, ugyanúgy elsősorban aktuális havi jövedelem (64%) és kifejezetten erre szánt megtakarítások (41%) lesznek a vásárlások fedezetei. Viszont többen vannak, akik a nem erre a célra félretett pénzhez is hozzá akarnak nyúlni (2017: 19% vs. 2016: 12%), valamint azok száma is emelkedett, akik hitelkártyával terveznek fizetni (2017: 4% vs. 2016: 1%). Tudatos pénzügyi tervezés mellett ezekre az eszközökre (áruhitel, személyi kölcsön, hitelkártya) lehetőségként érdemes tekinteni, amelyek plusz forrásként felhasználhatóak a magasabb költések finanszírozásához.

Szinte ugyanazokat és ugyanott vesszük idén is

2016-hoz képest a legkedveltebb ajándék-kategóriák idén sem változtak: még mindig a ruházati cikkek és kiegészítők (49%), szépségápolási termékek (46%), játékok és könyvek (37-37%) azok, amikkel a legszívesebben lepjük meg családunkat, barátainkat. Ami némiképp eltér tavalyhoz képest: kevesebben vásárolunk márkás ételt, italt (2017: 33% vs. 2016: 42%), de többen adunk háztartási gépet és bútort, berendezést (2017: 9% vs. 2016: 6% és 2017: 6% vs. 2016: 3%). A vásárlásaink fő helyszínei továbbra is a bevásárlóközpontok (62%), hiper- és szupermarketek (48%), a szaküzletek (47%) és a magyar webshopok (42%). Annyi eltérés mutatkozik, hogy a plázákban idén még többen terveznek bevásárolni, mint tavaly (55%).  A webshopokban vásárlók aránya összességében jelentősen nem változott, de külön-külön nőtt a magyar (2017: 42% vs. 2016: 34%) és a külföldi webshopban (2017: 23% vs. 2016: 13%) ajándékot beszerzők aránya, vagyis idén várhatóan többen lesznek, akik mindkét platformot használni fogják.Cofidis_infografika_karacsony_slide1b

A „Black Friday” idén vonzóbbnak ígérkezik, főleg a férfiak és a fiatalok számára

Idén a kutatás előrejelzése szerint többen fognak érdeklődni a fekete péntek akciók iránt: tavaly az ajándékot vásárolók alig harmada tervezte, hogy ajándékot fog venni ezen a napon, addig 2017-ben tízből négyen számolnak ezzel a lehetőséggel. Különösen igaz ez a férfiakra (2017: 51% vs. 2016: 32%) és a 18-29 éves fiatalokra (2017: 66% vs. 2016: 41%). Náluk minden bizonnyal fokozott érdeklődést figyelhetünk meg tavalyhoz képest.

Cofidis_infografika_karacsony_slide2b

Szívesebben adományozunk, mikor csilingel a száncsengő

A karácsony szelleme előhozza a legtöbbünkből a segítőkészséget: a magyarok 44 százalékéra jellemző az adományozás karácsonykor vagy általában, azonban közülük minden második ember többet adakozik az ünnepek alatt. A legjellemzőbb jótékonykodási formák – amelyekbe a lakosság több, mint negyede legalább a tervek szintjén bevonódik – áruházi élelmiszergyűjtés (30%), a rászoruló gyerekek, árvák (29%) és a környezetünkben élő rászorulók (26%) támogatása, illetve jótékonysági szervezetek segítése (26%). Az állatotthonoknak való segítségnyújtás szintén sokakat (20%) megmozgat, amely azt mutatja, hogy nem csak az emberekre, hanem négylábú társainkra is gondolunk karácsonykor.

„Ünnepekkor folyamatosan érkeznek a lakossági adományok, amiket vidéki menhelyek gazdikereső kutyáinak juttatunk el. Az állatvédőknek is újabb lendületet ad, hogy mennyien gondolnak ilyenkor a szomorú sorsú állatokra. A kutyák ellátáshoz szükséges takarókat, játékokat, élelmet és kutyaházakat nagy örömmel fogadják bárhol az ország területén.” – számolt be Wieden Kriszta a Hangya Közösség Alapítvány vezetője.

Egy év távlatában a tavalyi tettek és idei tervek alapján a tárgyi vagy természetbeni jótékonykodást választók többen vannak (61%), mint akik pénzbeli jótékonykodásra nyitottak (54%), az önkéntes munka pedig igen keveseknél jöhet szóba (8%).  „Az adakozásnak és az ajándékozásnak van egy szintén fontos, de ritkán említett aspektusa: az adományozóra gyakorolt hatása. Nem hiába a közmondás: kapni jó, de adni még jobb. Kutatások bizonyítják, hogy azok, akik jótékonykodnak, jelentősen elégedettebbek életükkel és boldogabbak, mint nem adakozó társaik. Azzal, hogy adakozunk, önmagunkat jobb embernek, érettebb személyiségnek érezzük, így könnyebben tudjuk elfogadni azon tulajdonságainkat, melyekkel nem vagyunk kibékülve.” – fejti ki Csepely Fanni viselkedéselemző, a Mindset Pszichológiai Szaklap szakújságírója.

Cofidis_infografika_karacsony_slide3b

Tudatosság karácsonykor?

A lakosság a karácsony kapcsán elsősorban abban igyekszik tudatosabb lenni, hogy elkerülje a túlzott ajándék- és élelmiszervásárlást, ez több, mint 80 százalékunkat jellemzi. Sokunknak számít az is, hogy az ajándék inkább egy közös élmény, program legyen, semmint egy tárgy (65%), és fontos szempont az ajándék személyes mivolta (79%) is. 4-ből 3-an pedig kifejezetten szem előtt tartják, hogy ne adjanak háziállatot ajándékba. A környezettudatosság kevésbé jár a fejünkben, bár erre is fordítunk figyelmet: igyekszünk felhasználni a korábbról megmaradt csomagolópapírt, papírtáskát (62%), és számít az is, hogy ne kelljen fenyőfákat kivágni miattunk (54%).
Cofidis_infografika_karacsony_slide4b


*A Cofidis Hitel Monitor kutatásról:
Az adatok az Cofidis Hitel Monitor kutatásából származnak, melyet a Cofidis Magyarország megbízásából az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. készít 500 fős hibrid mintán (telefonos és online adatfelvétellel) évente négy alkalommal. Az adatok a 18-69 éves magyar lakosságra reprezentatívak.

Töltsd le az összefoglalót word formátumban ITT.

Miha Tamás

„Kérjetek és adatik néktek” (Máté Evangéliuma, 7. fejezet)

Több kutatás is alátámasztja, hogy a magyarok többsége szívesen adományoz. Különösen igaz ez a karácsonyi ünnepvárás időszakára. De miért a karácsony az ajándékozás és az adományozás kitüntetett szezonja? Mennyire magától értetődő cselekvés ez, vagy inkább a körülmények ösztönző hatására válik azzá?

A szeretet ünnepeként is aposztrofált karácsony világszerte kitüntetett alkalom az ajándékozás és az adományozás tekintetében. A téli nap-éj forduló időszakára, amikor az északi féltekén a legrövidebbek a nappalok, tudjuk, szinte minden kultúrában és vallásban jelentős ünnepek esnek, nem csak a keresztény kultúrkörben.

Az ajándékozás erős hagyomány karácsonykor, rengeteg kereskedelmi impulzus is éri ilyenkor az embereket már az ősz végétől, egyre növekvő intenzitással. Vajon az adományozással is hasonló a helyzet, vagy az ajándékokra való vágyakozással, és készülve rokonaink, ismerőseink megajándékozására, eszünkbe jut-e „automatikusan”, hogy magunkon és szeretteinken kívül azokra is gondoljunk, akik magányosan, szegénységben vagy betegen töltik a karácsonyt. Önmagában a szeretet ünnepe kiváltja-e az adakozás vágyát?

Fontos tényező a mentális ráhangolódás, egyszerű példával élve: szembeötlőbb és más érzést kelt egy kéregető is a hideg és sötét utcán, mint a nyári melegben. Ám akár ennél jelentősebb szerepe is lehet annak, hogy ilyenkor több és hangsúlyosabb felhívással, az év legtöbb adománygyűjtő akciójával, a szervezett jótékonykodás legkülönfélébb lehetőségeivel találkozunk.

Az adománygyűjtésnek, mint a jótékonysági szervezetek egyik fontos tevékenységének alapelve a kérés maga. Ha túlzóan leegyszerűsítő is az állítás, a lényegre mégis rávilágít: csak az kap, aki kér! Legalábbis sokkal többet, mint ha nem tenné. Ezen megfontolás jegyében elképzelhető, hogy a karácsonyi adakozás is egyfajta önbeteljesítő jóslat? Több a felhívás, több a kérés, azaz több az adomány is? A Cofidis Hitel Monitor kutatás számaiból ezt igazoló eredmény lehet az is, hogy a megkérdezettek körében a legkedveltebb adományozási formaként az áruházi élelmiszergyűjtésben való részvétel szerepel, sőt, a jövőbeli terveknél is ez a döntő tényező.

Fontosnak érzem megemlíteni az adományozástól elzárkózókat, legfőképpen az érveiket, melyekre hivatkoznak. Látványosan kiemelkedő szempont a bizalom kérdése, ami valóban kulcsmomentum az adományozási döntéseknél. A Cofidis felmérése is megerősíti, mekkora érték a megbízhatóság, hiszen a válaszadók mintegy harmada nyilatkozta, azért ódzkodik az adakozástól, mert nem érzi garantáltnak, ténylegesen a rászorulókhoz jut-e az adomány. Természetesen ez további kérdéseket is felvet, a jótékonysági szervezeteknek például nem elég megbízhatónak lenni, annak is kell látszani.

Az adománygyűjtő munka egyik legnehezebb része a bizalom kiépítése. Ez alapvetően kommunikációs feladat, és ami az utcai kéregetők esetében talán teljesen kézenfekvő evidencia is. Ugyanakkor a jótékonykodásra szakosodott társadalmi szervezeteknél sokszor megosztó a téma, nem egyszer fogadja értetlenkedés a kommunikációs kampányokat, adománygyűjtő felhívásokat, mondván miért költenek reklámra.

Érthető persze a gyanakvás, vékony jégen zajlik ez a mutatvány, hiszen a társadalmi szervezetek költségvetésében, ellentétben a cégekkel, jellemzően nem szerepel elkülönített reklámbüdzsé. Ha az adományszervezést (fundraisinget) nem tekintenénk komplex tevékenységnek, akár azt mondhatnánk, hogy a kommunikációs kiadások a jószolgálati munka kárára történnek. Alaposan végiggondolva persze, ha jól csinálják, a kommunikációra fordított összeg sokszorosa jut vissza a jótékony célra a többletként befolyó adományok formájában, akár egész évben. Kihívás ez az adománygyűjtőknek: be kell mutatniuk részletesen, mire fordítódnak az adományok, megélhető, valós, hiteles történetek útján, kézzelfogható példát adva a jótékony tevékenység mibenlétére és jelentőségére.

Az elvárásnak való megfelelés hasznosságát más számok is alátámasztják a kutatási jelentésben: ötből egy nem adakozó magánszemély hivatkozott arra, hogy nem érzi, valódi segítséget jelent az adománya. A meggyőzés, a tájékoztatás változtathat ezen. A megfelelő, transzparens információ még azokat is meggyőzheti, akik anyagi helyzetük szűkösségét nevezték jótékonykodásuk gátjának: lehet, jó részüket meglepné, ha tudnák, „kis” adományuk is számít, adott esetben hatalmas értéket jelent a rászorulóknak.

A felmérésből kiderül, a jövőbeli jótékonykodás szándéka erős, többen terveznek adományozni, mint tették eddig. Az adománygyűjtők feladata segíteni őket abban, hogy megvalósíthassák elgondolt terveiket, és nem csak karácsonykor! Hogy ez sikerüljön, egész évre szóló, jól átgondolt téma- és kommunikációs tervre, profi és folyamatos megvalósításra, párbeszéden alapuló „civil” marketingre van szükség, és persze arra, hogy a potenciális adományozókkal elmélyüljön a bizalom, minél jobban érezzék magukénak a szervezeti célokat, melyek elérésében adományuk vagy önkéntes munkájuk által saját szerepüket is világosan látják.

Miha TamásCivil kommunikációs szakértő, a Human Dialog ügyvezetője, a Magyar Fundraising Akadémia szakmai vezetője

Az elmúlt 10 évben mintegy 100 nonprofit szervezettel dolgozott együtt, a szervezeti menedzsment, a stratégiaalkotás és a forrásteremtés területén több mint 1000 kampányt és projektet megvalósítva. Konferenciák, tréningek, televíziós és rádióműsorok rendszeresen felkért szereplőjeként a hazai és nemzetközi adományszervezési tapasztalatok, kutatási eredmények, valamint a professzionális forrásteremtési gondolkodásmód közvetítője. Az Országos Mentőszolgálat Alapítvány újraélesztési kampányával 2016-ban Civil Díjat nyert a „Legjobb kommunikációs kampány” kategóriában.

Csepely Fanni

Boldogabbak azok, akik ajándékoznak?

Lassan jön az év vége, ez pedig azt jelenti: közelednek az ünnepek. Ha a karácsonyra gondolunk, rögtön eszünkbe jut nagymamánk mézeskalácsa, a fenyőillat, a diós bejgli, az adventi koszorú és az ünnepi vacsora. De ezzel egyidőben akarva-akaratlanul is aggódni kezdünk, vajon megtaláljuk-e minden szerettünknek a tökéletes ajándékot? Miért tölt be kiemelt szerepet az ajándékozás karácsonykor? Mik állhatnak a háttérben? Milyen pszichológiai tényezők játszanak szerepet?

A karácsony a nyugati világ legismertebb ünnepe és a fogyasztói társadalom leginkább kiemelt időszaka. A vásárlási ráták az év utolsó hónapjában az egekbe szöknek, hiszen nemcsak az ünnepi ebédre és vacsorára, de az ajándékok beszerzésére is ekkor kerül sor. Az előrejelzések alapján ez idén sem lesz másképp. A Cofidis Magyarország legfrissebb Hitel Monitor kutatása szerint – hasonlóan az elmúlt évekhez – a magyar társadalom többsége, körülbelül 78 százaléka tervezi, hogy megajándékozza szeretteit karácsonykor. Vizsgáljuk meg, mit is jelent ez pontosan!

Miért ajándékozunk karácsonykor?

Társadalmunk az évszázadok során folytonos változásokon ment keresztül, melyek ünnepeinkben és szokásainkban mutatkoznak meg leginkább. A régen főleg vallásos tartalommal bíró karácsonyt manapság leginkább az ajándékozással kötjük össze. Miért alakulhatott ez így? Egyrészről napjainkban a hit és az egyház szerepe egyre inkább háttérbe szorul. Ugyanakkor a megnövekedett termelés és a könnyű szállítmányozás miatt egyre inkább a fogyasztás és a materializálódás irányába mozdult el a világ. Egyes hétköznapi tárgyak és a mindennapi eszközök különböző fajtái már eredeti rendeltetésüket meghaladva presztízzsel is bírnak az emberek szemében. Gondoljunk csak egy ügyvéd vagy üzletember megjelenésére: sokat ad az első benyomásunkhoz, ha drága autóval, szép karórával a kezén, jó minőségű öltönyben érkezik a megbeszélésre, bőr táskájában pedig a legújabb laptop lapul. Két márka között sokszor nem is igazán a minőségben, hanem pusztán a márkanévben van eltérés: míg az egyik funkcionális haszonnal bír, a másik emellett megjelenésünkre, hírnevünkre vagy pozíciónkra is befolyással lehet. Ha ez utóbbit magunknak vásároljuk, akkor egy általunk kívánatosnak vélt képet szeretnénk közvetíteni és megerősíteni a külvilág felé. Ugyanakkor annak is üzenete van, ha ajándékba adjuk őket! Egy márkás karóra, egy drága parfüm vagy egy neves elektronikai termék ajándékozása törődést sugall. Habár kézenfekvő volna azt állítani, hogy az ajándék ára és szeretetünk mértéke között egyenes összefüggés van, az emberek többsége (84%) igyekszik odafigyelni arra, hogy ne vásárolja túl magát és az ajándék minősége, mennyisége és értéke ne legyen túlzó (83%).

Mit adunk karácsonykor?

Az érték mellett nagyon fontos tényező a személyesség is. Szeretetünket ugyanis azzal is kimutathatjuk, hogy időt szánunk a kézzel készített ajándékok elkészítésére vagy arra, hogy utánajárunk a leginkább személyre szóló meglepetésnek. A Cofidis Magyarország legfrissebb Hitel Monitor kutatása is bizonyítja, hogy habár pénzt adni praktikus és könnyű, mégsem szeretjük ezt az egyszerű megoldást választani. A lakosság 18 százaléka ugyanis kizárólag a saját készítésű ajándékokra esküszik. Ennek pedig több oka is van. Pénzt adni szeretteinknek olyan, mintha nem tisztelnénk meg őket a meglepetés örömével. Milyen egyszerű lenne karácsonykor írni egy csekket vagy átnyújtani egy borítékot! Ehhez nem kell ismernünk a másik vágyait, álmait, de még az ízlését sem. A karácsony tehát remek alkalom, hogy megtudjuk, családunk, barátaink vagy párunk mennyire figyelt ránk az elmúlt évben!

És hogy ténylegesen mi kerül a fa alá? Úgy tűnik, a klasszikus könyv (37%), szépségápolási termék (46%) és ruházati cikk (49%) mellett egyre inkább teret kap a közös élmény, mint meglepetés, hiszen a lakosság 65 százaléka ad valamilyen élményt ajándékba karácsonykor.

Jótékonyság karácsonykor

Habár az év legnagyobb részében a lakosság több mint fele (57%) egyáltalán nem szokott adakozni, karácsonykor sokakból előbújik a jótékonyság szelleme. Az emberek nagy része kötött anyagi lehetőségei révén nem engedheti meg magának, hogy jótékonykodjon, ilyenkor mégis hajlanak arra, hogy segítő szándékkal a zsebükbe nyúljanak. A Cofidis Hitel Monitor felmérésének adatai alapján karácsony alkalmával minden ötödik ember többet adakozik, mint általában szokott az év során. Ennek hátterében az ünnep hangulata és az általa közvetített értékek állhatnak. Nem véletlen, hogy a karácsonyt más néven a szeretet ünnepének hívjuk. Ezekben a napokban összegyűlik a család, és minden figyelmességgel, meglepetéssel és ajándékkal az összetartozást igyekszünk kifejezni. Ezért is lehet, hogy ebben az időszakban jobban eszünkbe jutnak azok, akik rászorulnak a segítségre, akiknek nincsen családjuk és nehezebb körülmények közt élnek.

A Cofidis Magyarország Hitel Monitor felmérése alapján hajlamosabbak vagyunk egy konkrét – arccal és névvel rendelkező – személynek segíteni, mint csoportoknak vagy szervezeteknek. Minden harmadik válaszadónak aggályai vannak ugyanis, hogy az általa felajánlott összeg végül nem jut el a rászorulóhoz. Éppen ezért az adományozó lakosság legnagyobb része a környezetében élő rászorulóknak segít, nem pedig az ismertebb segélyszervezeteknek. A személyes kapcsolat által, még ha közvetett is, jobban tudunk azonosulni a rászorulókkal, így beleéljük magunkat a helyzetükbe és könnyebben át tudjuk érezni nehézségeiket.

Önzőség adni?

Az adakozásnak és az ajándékozásnak van egy szintén fontos, de ritkán említett aspektusa: az adományozóra gyakorolt hatása. Nem hiába a közmondás: kapni jó, de adni még jobb! Egy 30 000 amerikai háztartást magába foglaló kutatás adatai szerint azok, akik jótékonykodnak, jelentősen elégedettebbek életükkel és boldogabbak, mint nem adakozó társaik. Habár a kutatás arra nem tér ki, hogy inkább a boldog emberek adományoznak, vagy éppen fordítva, az adományozók boldogabbak, a személyes beszámolók és a pszichológiai vizsgálatok eredményei az utóbbira engednek következtetni.

A 2010-es „Do good, live well’ kérdőív 4500 megkérdezettjeinek válaszaiból tisztán látszik: a jótékonykodás nemcsak másnak, de nekünk is hasznos. A kutatásban résztvevő amerikai felnőttek 41 százaléka évi átlag 100 órát önkénteskedett. Közülük 68 százalék a karitatív tevékenység által fizikailag egészségesebbnek érezte magát, 89 százalékuk szerint hozzájárult a jóllétükhöz és boldogságukhoz, 73 százalékuknál pedig csökkentette a szubjektív stressz szintjét. Egy 2013-as kutatás szerint pedig az adakozók sokkal boldogabbnak érezték magukat, ha a jótékonyságra szánt összeget rokon, barát vagy egyéb szociális kapcsolat révén adhatták oda egy rászorulónak, mint azok, akik számukra teljesen ismeretleneket segítettek (Aknin és mtsai, 2013).

Azzal, hogy adakozunk, önmagunkat jobb embernek, érettebb személyiségnek érezzük, így könnyebben tudjuk elfogadni azon tulajdonságainkat, melyekkel nem vagyunk kibékülve. Szeretjük ugyanis magunkat jónak látni, olyannak, akit a helyes cselekedetek vezérelnek. Előfordulhat tehát, hogy az ajándékozással azon túl, hogy örömet okozunk szeretteinknek, magunkat is boldoggá akarjuk tenni? Akárhogy is legyen, ebben az esetben senki nem jár rosszul!

Csepely FanniDiplomás viselkedéselemző, a Mindset Pszichológiai Szaklap szakújságírója

Jelenleg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi egyetem munka- és szervezetpszichológia mesterszakának hallgatója. 2016 ősze óta a Mindset Pszichológiai Szaklap Karrier&Gazdaság rovat vezetője. Jelenleg a CX-Ray adatvezérelt HR-rel foglalkozó szoftverfejlesztő cégnél végzi szakmai gyakorlatát. Érdeklődési köre a munkapszichológia és szervezetfejlesztés, hálózatelemzés, a gazdasági változások pszichológiai háttere, a környezetpszichológia  és a viselkedéses közgazdaságtan.