Összefoglaló

Ha nem őrülünk meg a Black Friday napján, akkor is meglesznek az ajándékok 

Káosz nélkül készülünk a Karácsonyra

Alapvetően az előre gondolkodás jellemez bennünket, ami a karácsonyi ajándékokat illeti: a magyarok négyötöde tervezi meglepni a szeretteit, többségük (59%) pedig már november előtt elkezdett vásárolni, míg a beszerzését pusztán harmaduk időzíti a Black Friday-re. Az országos reprezentatív felmérés szerint a lakosság nagyobb része aggódik valamin az ünnepekkel kapcsolatban (68%), minden negyedik embernek vagy a megfelelő ajándék beszerzése, vagy a túlköltekezés okoz szorongást. Átlagosan 30 000 Ft-ot tervezünk költeni a „fa alá valóra”, jellemzően szépségápolási cikkekkel, ruhával, élelmiszerekkel, játékokkal és műszaki cikkekkel szeretnénk boldogabbá tenni környezetünket.

Csupán egyharmadunkat hozzá lázba a Black Friday
A „Black Friday” (magyarul fekete péntek) kifejezés Philadelphiából ered, a hálaadást követő péntek elnevezése és az 1960-as évektől a karácsonyi vásárlási szezon kezdetét hivatott jelezni. Magyarországon egy műszaki nagyáruház vezette be elsőként 2013-ban. Azóta a kiskereskedők ilyenkor átlagon felüli árkedvezményekkel kecsegtetik a vásárlókat. Az utóbbi évek tendenciája, hogy egyre több áruházlánc és online bolt csatlakozik a programhoz, hazánkban a 18-69 éves lakosság 31 százaléka vásárol már a Black Friday-en, és egytizedük készül tudatosan erre az alkalomra. Az emberek többsége (59%) már novemberben vagy korábban elkezdi az ajándékbeszerzést, ezen belül is inkább a nők (71%) igyekeznek jobban, mint a férfiak. Emellett a másik véglet (19%), akik az utolsó pillanatra, december második-harmadik hetére hagyják a meglepetések összegyűjtését.

Kedvenc meglepetéseink: kinek és mit veszünk idén?
Idén változatlanul a szépségápolási (47%) és a ruházati termékekből (46%) fognak válogatni a legtöbben, de magas népszerűség várható a márkás élelmiszerek és italok (42%), a könyvek és a játékok (41%) és a műszaki cikkek (39%) körében is. Megfigyelhető 2013-hoz képest, hogy míg ruházati, szépségápolási és műszaki termékeket kevesebben, élelmiszert és italt magasabb arányban tervezünk vásárolni szeretteink számára. Dísztárgyakat a magyarok harmada, konyhai eszközöket konyhai kisgépet is ötödük készül ajándékozni. A meglepetések beszerzésének elsőszámú helye a bevásárlóközpontok és a plázák (55%) lesznek, valamint a hipermarketek (44%) és a szaküzletek (44%). A vásárlást sokan tervezik online intézni (43%), de itt a külföldi webáruházakkal szemben a hazai boltoknak szavaznak majd bizalmat (34% vs. 13%). 2014-hez képest a webshopokban való vásárlás valamelyest emelkedett (2016: 43%, 2014: 36%), míg a plázák és a hiperek némileg visszaszorultak (2016: 55% és 44%; 2014: 62% és 49%), ám az igazi meglepetést idén a szaküzletek okozhatják (2016: 44%, 2014: 24%). A 18-69 éves lakosság 93%-a készül megajándékozni szeretteit a karácsonyi ünnepek alkalmával. A többség (62%) csak vásárolja, 12% csak saját maga készít az ajándékot, 9% vásárol és készít, míg 17% egyáltalán nem készül meglepetéssel idén. Gyakorlatilag mindenki, aki tartja ezt a szokást megajándékozza a hozzá legközelebb állókat, vagyis a családtagjait (98%). Barátok ajándékával 19%, míg kollégáéval 7% tervez és a távolabbi rokonokra csupán 3% gondol.

Karácsonyi aggodalmaink
Hiába az ünnepi légkör, vannak dolgok, amiktől a magyarok kétharmada (68%) kifejezetten tart karácsony táján. Elsődlegesen a forgatagtól, a tömegtől, a közlekedési dugóktól félünk (20%). Ezt követik a karácsonyi teendőktől (16%), az ajándékok beszerzésétől és a túlevéstől való félelmeink (15-15%). A családi konfliktusok, veszekedések 14%-unkat nyugtalanítják, s minden tizedik magyar azon aggódik, hogy az ünnepek alatt nem tudja majd kipihenni magát. A karácsony megélése lelki síkon az átlag alatti jövedelemmel rendelkezők körében okoz törést, az átlagos 7 %-hoz képest körükben 21%, aki nyűgnek és terhesnek érzi ilyenkor az ünnepeket.

Az igazi karácsonyi hangulat mindent visz
A felnőtt lakosság 86%-a szerint karácsonykor nem az összeg és nem a fáradság számít. Tehát nem az ajándék értéke a fontos, sokkal inkább az, hogy mekkora örömet szerzünk vele szeretteinknek, ezt mutatja, hogy sokan már jó előre figyelik, minek örülnének azok, akiket meg szeretnének lepni (68%).
Készüljünk az ünnepre előre tervezéssel, találjuk ki az ajándékbeszerző körútjainkat és azok költségvetését, így az idei karácsonykor csak az egymásra hangolódásé lesz a főszerep.

Töltse le az összefoglalót word formátumban ITT!

Kutatási elemzés

Kutatási elemzés 2016. november

A 18-69 éves lakosság 76%-a számol be hitelfelvételi tapasztalatról, miközben az aktuális törlesztők aránya négytized körüli.

A hitelfelvételi kedv összességében stabilnak mondható: bár kismértékben (20%-ra) csökkent az elmúlt egy évre vonatkozóan banki kölcsön felvételéről beszámolók aránya, az elmúlt negyedévben változatlanul a lakosság 11%-a vett fel új hitelt.

A legtöbben továbbra is áruhitel kapcsán szereztek hitelfelvételi tapasztalatot, míg a jelenleg legtöbbek által törlesztett hitelek továbbra is a lakáshitel (12%) és a személyi kölcsön (9%).

Cofidis_HitelMonitor_Infografika_01

Fogyasztási hitelt valamivel kevesebben, 15% vett fel az elmúlt 1 évben. Személyi kölcsönt 5% vett igénybe az elmúlt egy évben, ez a termék ezzel az elmúlt egy évben felvett hitelek között az élen áll. Áruhitelt 4% igényelt az elmúlt évben, jellemzően szórakoztatói elektronikai eszközre, háztartási gépekre, berendezésekre a vásárlás helyszínén, mintegy 130 -140 ezer Ft értékben.

A SZEMÉLYI KÖLCSÖN továbbra is a legnépszerűbb hitelek egyike. Közel annyian törlesztenek személyi kölcsönt jelenleg, mint lakáshitelt, és a fogyasztási hitelek viszonylatában is ez a hitel érinti a legtöbbeket. A lakosság háromtizede (29%) rendelkezik róla személyes tapasztalattal, 9% jelenleg is törleszti, az elmúlt évben 5% vette igénybe. Az elmúlt évben a döntő többség (84%) 800 ezer Ft alatti összeget kapott, átlagosan mintegy 470 ezer Ft-ot.

Cofidis_HitelMonitor_Infografika_02

A személyi kölcsön a bevételek-kiadások balanszírozása (24%) és a hitelkiváltás (20%) mellett az előremutató, fejlődést sugalló hitelcélok, elsősorban a lakásfelújítás, korszerűsítés (22%) alapját adja az azt igénylők számára.

A következő negyedévre vonatkozóan mindössze 2% tervez konkrét hitelfelvételt, összességében azonban 12% tartja elképzelhetőnek, hogy mégis felvesz valamilyen kölcsönt a felsoroltak közül. A legtöbben személyi kölcsönről (4%) és áruhitelről (3%) tartják elképzelhetőnek, hogy folyamodnak érte. Az összes közeljövőbeli hiteltervet tekintve – a jóval magasabb összegű lakáshiteleket figyelmen kívül hagyva – a hitelfelvevők 68%-a félmillióval is megelégedne. Kiemelkedő hitelcél a lakásfelújítás, lakásvásárlás, az autó és a háztartási gépek vásárlása.

A hitelcélok elfogadottságában közel egy éve kimutatott növekedés stabilnak mutatkozik. Változatlanul a lakásvásárlásra (69%) és lakásfelújításra (56%) fordított hitelek – valamint mára már a gépjárműhitelek is (48%) – a legelfogadottabbak. A nagyobb beruházást igénylő hétköznapi fogyasztási cikkekre még viszonylag elfogadható, a családi büdzsé egyensúlyban tartására, hitelkiváltásra, a nem feltétlenül szükséges cikkekre kevesen veszik jó néven a hitelt.

A hitelekkel kapcsolatos aggályok továbbra is hangsúlyosak, bár a hitelkonstrukciókat átláthatatlannak tartók aránya a korábbinál jóval alacsonyabb. Azok, akik szerint a hitel csak nélkülözhetetlen dolgokra való, a hitelkonstrukciók átláthatatlanok és a hitelfelvevők szorult helyzetben lévő emberek, továbbra is a lakosság kb. felét teszik ki. A legtöbben – bár csökkenő mértékben – a rejtett költségektől tartanak, ez a megkérdezettek 55%-ára igaz.

Ugyanakkor a hitelekre előremutató pozitív célként tekintők aránya kiemelkedő: a hosszú távú célok elérését segítő lehetőségként, illetve váratlan helyzetekre való megoldásként gondolók aránya egyaránt 62%.

A bankok és a lakosság felé irányuló elvárás a felelős hitelezéssel, hitelfelvétellel kapcsolatban továbbra is stabil, ráadásul egyre többen határozzák el, hogy hitelfelvétel előtt alaposan tájékozódnak (59%). A bankok között a lakosság kétharmada erős versenyt érez, de csak a lakosság fele érzi úgy, hogy a kiélezett versenyben könnyű lenne hitelhez jutni.

Cofidis_HitelMonitor_Infografika_04

A hitelfelvétel irányában a lakosság alapvetően nyitottságot mutat. A hitelelfogadók vannak többségben 51%-kal , a hitelkedvelők köre 20%-ra tehető, míg a hitel-ellenesek aránya 28%.

Cofidis_HitelMonitor_Infografika_03

Szakértőnk szerint... I.

A szeretet üzlete?

Karácsonyi ajándékozási szokásaink személyiségjegyeink alapján

Karácsony közeledtével egyre több szó esik az ajándékozásról. Vásárlásra buzdítanak a bevásárlóközpontok korai karácsonyi díszítései, a hipermarketek folyamatosan megújuló ajánlatai és a színesebbnél színesebb reklámok. Mindezt alátámasztja a Cofidis Hitel Monitor legfrissebb kutatása, mely szerint a 18-69 éves magyar lakosság 55%-a bevásárlóközpontban és 44%-a hipermarketben tervezi az idei karácsonyra az ajándékvásárlást Nem csak az ajándékozott profitál azáltal, hogy valaki támogatni szándékozik a jóllétét, hanem az ajándékozó is megéli a pozitív érzelmeket a felé áradó hála vagy az énkép felnagyítása kapcsán, hiszen mi is megéljük, de a környezetünk is látja bennünk a jót, amikor ajándékozók vagyunk. Tehát leszögezhetjük, hogy ajándékot adni és kapni is jó, mert minden résztvevője jutalomban részesül a megélt érzelmek alapján, a pszichológiai jóllétük fokozódásával. Ez a pozitív megélés erősít meg bennünket abban, hogy ajándékozni jó, a magyarok 86% azt vallja, hogy nem az ajándékra költött összeg számít, hanem hogy olyat adjunk, amire a másik valóban vágyik. Így sokan (68%) már jóval karácsony előtt figyelik, hogy, minek örülnének a szeretteik.
A hála, mint érzelmi folyamat a leggyakrabban átélt pozitív társas érzelem, amely feltételezi, hogy a másik személy, pl. az ajándékozó szándékos cselekvése ránk nézve pozitív következményekkel jár, tehát számunkra valamilyen módon hasznos, ezért kivívja csodálatunkat, örömünket és boldogságunkat. Azonban az, hogy milyen mértékben éljük át az örömöt, mennyire tudunk ajándékot elfogadni és hálásnak lenni arra nincs általános mérőszám, ez már a személyiségünktől függ.

Ha szétnézünk a piacon, óriási különbséget láthatunk a vásárlói szokásokban, ami életben tart kisebb nagyobb, az olcsótól a méregdrága árfekvésig jelenlevő üzleteket, márkákat. Kijelenthetjük, hogy azt is a személyiségünk befolyásolja, hogyan intézzük vásárlásainkat, legyen szó ajándékról vagy önmagunk számára történő beszerzésről. Miért pont a személyiség? Azért, mert ez nem más, mint az egyedi ember. „A személyiség a gondolkodás, érzelmek és viselkedés azon megkülönböztető mintáit jelentik, amelyek az egyén személyes stílusát meghatározzák és környezetével való interakcióit befolyásolják” (Atkinson et. al., 1994).

Karácsonyi leléktantípusok: ajándékozás lelkületünk szerint

Nagyon régóta megvan az igény, hogy az embert, az emberi működést, reakciókat, hozzáállást értsük és ehhez nyújt segítséget az emberek típusba sorolása, a személyiség tipizálása. Ennek az egyik legismertebb fajtája a hippokratészi meghatározás, mely alapján négyféle temperamentumot különböztetünk meg. Úgy, mint melankolikus típust, ahova a depressziós vonásjegyűeket soroljuk, kolerikust, ahova az ingerlékenyeket kategorizáljuk, szangvinikust, akiket derülátónak nevezünk és flegmatikust azaz közönyöst. A négy személyiségtípust két nagy csoportba sorolhatjuk, az extrovertáltak, akik az energiáikat kifelé hasznosítják, ide tartoznak a szangvinikusok és a kolerikusok. A másik csoportba tartozók a melankolikusok és flegmatikusok, akiket introvertáltnak is szoktunk hívni. Ezen kívül számtalan típuselméletet, személyiségvonást találhatunk még a szakirodalomban, de maradjunk a legismertebbnél, amit sokszor a vérmérséklet meghatározására is használunk. Azért fontos terület ez a reklámpszichológusok számára, mert így talán mérhető, hogy pl. hogyan csomagoljuk egy terméket, hogy a legjobb eladást biztosítsuk. De persze ez attól is függ, hogy kihez szólunk, mert általánosságban azt mondhatjuk, hogy a melankolikusok és a kolerikusok a racionálisabbak, a szangvinikusok impulzívabbak, a flegmatikusoknak pedig szinte mindegy a csomagolás nem befolyásolja őket. Ugyan így meghatározhatjuk az újdonságkeresést is, melyben élen járnak a szangvinikusok, kolerikusok, majd a melankolikusok és végül a flegmatikusok következnek.

Reklámok célkeresztjében

A vásárlásoknál az érzelmek szerepével is számolnunk kell, hiszen vannak olyan kutatások, amelyek alapján azt láthatjuk, hogy az érzelmeken múlik a vásárlás. Általánosságban azt mondhatjuk el, hogy a személyiségtől függően nyugalmat, biztonságot, önigazolást, fontosság érzését, én bemutatást vagy akár én felnagyítást is megéljük a kiválasztott, megvásárolt termékkel, ahogy az élet minden területén. Ezzel azért fontos tisztában lennünk, mert a reklámokban alkalmazott hívó szavak, színek, szlogenek ez alapján találnak meg minket vagy úgy is fogalmazhatnék, hogy találnak el minket. Más típusú termék és reklám motivál vásárlásra egy szangvinikus embert, akinek az a jó, ha minél több érzékszervét vesszük célba, míg a melankolikus embert ezek nem motiválják vásárlásra, sokkal fontosabb számára a biztonság, a megbízhatóság, a részletek kidolgozása, a racionálisan felfogható előnyök, pozitívumok. Az is mérhető, hogy mely személyiség típust milyen módon befolyásolnak a reklámok. Mert míg a szangvinikusnak felkelti az érdeklődését minden, ami izgalmas, addig a melankolikusok ezt megtévesztésnek tartják és a racionális, kézzel fogható dolgokat keresik. A kolerikus alkatok a különleges, magasabb kategóriájú termékeket részesítik előnyben, míg a flegmatikusok csak hosszú idő után váltanak a megszokottról, rájuk hatnak legkevésbé a reklámok.

Érdekes kérdés a vásárlási szokások feltérképezése kapcsán az elköteleződés a márkahűség áttekintése is, illetve így karácsony közeledtével a számukra megfelelő ajándékok választásában is segítséget nyújthat, ha ismerjük a személyiségek különböző preferenciáit. A szangvinikus alkatúak a legkevésbé márkahűek az impulzivitásukból adódóan könnyen váltanak és legjobban motiválják őket azok a reklámok, amelyek pörgősek, játékosak, ilyenek például az üdítőreklámok, azok a bankreklámok, ahol a játékosságon van a hangsúly. A kolerikusok, ha egyszer választottak, akkor a ragaszkodnak a márkákhoz, ami általában presztízsmárka, ruhák, parfümök, autók reklámjainak a célcsoportjai. Ezzel szemben a szintén márkahű melankolikusok addig köteleződnek el egy márka mellett, amíg nem csalódnak benne, rájuk az olyan reklámok hatnak, ahol a precizitás, adatok jelennek meg legyen ez bankreklám vagy egy befektetési kötvény. A flegmatikus személyiségvonásúak addig elkötelezettek, ameddig könnyen elérhető számukra egy termék. Ha már erőfeszítéseket kell tenniük, akkor könnyen váltanak, azt láthatjuk náluk, hogy az olyan információk iránt érdeklődnek, amelyeknek a témája a csend, nyugalom, mint például az üdülőhelyek felhívásai.

Milyen a jó ajándék, hogyan válasszunk

Mi a fontosabb, hogy meglepjem, örömet szerezzek az ajándékozottnak vagy az, hogy a lekötelezettemmé tegyem? Sokszor rosszul végződik az ajándékozás, mert vagy nem találjuk el az ajándékozott ízlését, vagy nem tudunk a saját bűvkörünkből kikerülni még az ajándék választásakor sem, így előfordulhat, hogy olyan ajándékkal lepünk meg valakit, ami nekünk tetszik. Illetve itt vannak az egyforma ajándékok kérdése, ami abból is adódhat, ha mindenki valami az ajándékozottra jellemző ajándékot vesz. Ilyenkor lehet ünnep után a sok egyforma tárgyat cserélgetni. Persze ha sok különböző féle ajándékot kap valaki, akkor pontosan az a legvalószínűbb, hogy ennyire különbözőnek látják őt. Az ajándékokkal való üzenés is okozhat csalódást, ha például mindig valami hasznos háztartási eszközt kap valaki. Ajándékozásnál jellemző, hogy eltervezünk előre egy összeghatárt és kikalkuláljuk egy nagy vagy több kisebb ajándék fog ebbe beleférni. Amennyiben a megvásárolt ajándék az összeghatár alatt marad, mindössze háromból egy magyar vesz még mellé valamit, vagyis egészíti ki valamilyen aprósággal, hogy az ajándék összességében „elég értékes” legyen. Így a kutatásból az derül ki, nem az érték a lényeg, hanem hogy mekkora örömet szerzünk vele.

Az ajándékozó nem csak, mint megfigyelő, empatikus ember van jelen az ajándék választásnál, hanem a személyisége olyan jegyeiről is árulkodik, hogy mennyire akar dominálni és főleg mennyire akarja ezt a tudomásunkra hozni. Hiszen, ha az ajándékozó tudja, hogy az ajándékozott nem tudja viszonozni az ajándékát olyan értékben, ahogyan kapja és mégis drága ajándékot választ, akkor lehetséges, hogy a dominanciára való törekvése jelenik meg egy ilyen gesztussal. De az is lehet, hogy az ajándék által saját személyiségének kell az a visszajelzés, hogy ő grandiózus és lenyűgöző. Aki mértéktelenül nagy ajándékot vesz, az lehet, hogy csak a lekötelezettségét, nagyra értékelését, háláját szeretné kifejezni az ajándékozott irányába. Emögött az bújhat meg, hogy az érzelmei kifejezésre nem talált más csatornát, egész évben vagy elfelejtette mondani és átadni gesztusokkal, ezért érzi szükségét a lenyűgöző és nagy ajándék választásnak.

Csempésszünk be egy kis varázslatot

Ha ezt tartjuk szem előtt, ez motivál minket a vásárlás forgatagában, akkor idén talán elfelejthetjük a fáradtságot, az időhiányt, a döntés nehézségét, a sorban állást és a karácsony arról fog szólni, amiről gyermekkorunkban, az örömről, a meglepetésről. A mostani ünnepi készülődésnél próbáljuk meg visszacsempészni az otthonunkba a varázslatot, a karácsonyi bevásárlásra készüljünk tudatosan, hangolódjunk rá és minél többször idézzünk föl számunkra pozitív érzést, egy mondatot, egy mosolyt, amit az ajándékozottal éltünk át legutóbb. Ha mindezt az ajándék átadásánál meg is osztjuk szeretteinkkel, akkor talán új érzéseket, reakciókat is megtapasztalhatunk. Egy biztos, más értéke lesz az ajándékunknak. Hiszen ne felejtsük el: adni és kapni ugyan olyan jó érzés mindkét félnek.

Fedor Mariannpszichológus, onkopszichológus

Gyakorló pszichológusként betegellátásban dolgozik pszichiátriai és onkológiai betegekkel. A pozitív pszichológia áll hozzá legközelebb. Kutatási területe a stressz és táplálkozás.

Szakértőnk szerint... II.

Tudatos karácsony: egyre többen spórolnak az ajándékozásra

A karácsony a szeretet ünnepe – tartja a mondás, de amikor közeledik december vége, azért a szereteten kívül sok más is az ember eszébe jut. Mert tetszik vagy sem, az év utolsó hónapjának közepétől a legtöbben már leginkább a készülődéssel, az ajándékvásárlással és a családi összejövetelek szervezésével foglalkoznak. Az ünnepek elanyagiasodtak, de ez nem feltétlenül rossz, egyszerűen ezt diktálja a kor szelleme, és e hatás alól ma már nem tudja kivonni magát senki. Szomorkodni lehet miatta, de a tendenciával és az új szokásokkal szembemenni nem. Persze továbbra is vannak különbségek annak tekintetében, hogy az egyes emberek hogyan élik ezt meg. Ezeket leginkább abban lehet tettenérni, hogy ki mekkora hangsúlyt helyez a vásárlásra, ki az, akinek fontosabbak a hagyományok, vagy ki értékeli legtöbbre azt, hogy ilyenkor együtt van a család.

Mindent egyben

A legfrissebb Cofidis Hitel Monitor karácsonyi felméréséből az derül ki, hogy egészen komoly eltérések lehetnek abban, milyen módon ünneplik meg az emberek a karácsonyt és mindeközben mi nekik az igazán fontos. A legtöbben ma már szeretnek mindent egybe gyúrni: ha már egyszer ünneplünk, akkor legyenek finom falatok az asztalon, legyünk együtt a szeretteinkkel minél többen és persze ne feledkezzünk meg az ajándékokról sem. Talán nem is csoda, hogy így alakul, hisz’ a családok egyre ritkábban jönnek össze és akkor is mindig van valami tennivaló, legalább ilyenkor próbálunk hát időt szánni egymásra. Fontosak persze a hagyományok is – legalábbis így gondolta a megkérdezettek 30 százaléka – bár nyilván a tradíció mindenhol más, ahány ház, annyi szokás. Magyarországon, Ausztriában és Németországban egészen hasonlóak a szokások. December 24-ének estéje, Szenteste a csomagok kibontásának időpontja, nálunk – legalábbis a legtöbb háznál – a Jézuska hozza az ajándékot. Angliába viszont például másnap, vagyis 25-én reggelre érkezik meg rénszarvas-szánján a Télapó, aki a kéményen át jut be a lakásba és hatalmas zoknikba rejti ajándékait. A hagyományosan erősen katolikus Spanyolországban és Olaszországban pedig nem is karácsonykor ajándékoznak, hanem Vízkereszt napján.

Tömegiszony

Kár lenne tagadni, hogy olyan is van, aki a háta közepére sem kívánja az ünnepeket. Meglehetősen sokan vannak így ahhoz képest, hogy a karácsonyban viszonylag kevés kellemetlenség akad, 7 százalék mégis úgy gondolta, hogy ez az év egyik legrosszabb időszaka.
Szó mi szó, gondok ilyenkor is lehetnek és nem csak azzal, hogy nyomasztó a plázákban a tömeg, vagy rengeteg az autó az úton és mozdulni sem lehet a dugókban. Valahogy év végére minden felhalmozódik, az elmúlt 12 hónap kudarcai, feszültségei mintha mind mostanra gyűlnének egy kupacba. És ilyenkor bizony néha nem segít, hogy tudjuk, hogy a szeretet ünnepe közeleg, mert hát oly’ sok mindent kell megtenni még addig. Érdekes, hogy az ember azt hinné, hogy a legnyomasztóbb az az aggodalom, amit amiatt érzünk, hogy kinek milyen ajándékot vegyünk. Pedig ez egyáltalán nem így van, ugyanis jóval többen tartanak a tömegtől és a közlekedési dugóktól. Furcsa dolog ez, mert tömeg és dugók máskor is vannak, elég ha a manapság egyre divatosabb kuponos bevásárló-hétvégékre gondolunk. Ilyenkor rengeteg üzletben óriási leértékelések vannak és bár legtöbbször ezek nem kötődnek semmilyen ünnepnaphoz, mégis szinte lépni sem lehet a bevásárlóközpontokban az emberektől. Ilyen szempontból tehát mindegy, hogy karácsony van, vagy egy szimpla szombat: a nép a plázákba vándorol.

A karácsonyi tömeg mégis más, mégis félelmetesebb. Talán azért, mert tudjuk, hogy ezúttal muszáj ajándékot venni, muszáj teljesíteni, nem történhet meg az, hogy végül üres kézzel megyünk haza. Így viszont nincs más választás, meg kell küzdeni a többiekkel is, akiknek ráadásul sajnos ugyanez a céljuk. Úgy tűnik – tán épp az imént vázolt félelmek miatt – hogy minderre azért egyre jobban felkészülünk. A Cofidis Hitel Monitor felmérés adatai szerint többen vannak azok, akik már novemberben vagy korábban megvásárolják a fa alá szánt meglepetéseket (59%), sőt minden tizedik ember tudatosan vadászik a Black Friday-en esedékes leárazásokra amiknek köszönhetően jobb áron tudnak bevásárolni karácsonyra. Az ajándékok túlnyomó része természetesen a boltokból (pláza 55%, hipermarket 44%, szaküzletet (44%) vagy webshopból (43%) érkezik, de azért még mindig akadnak, akik a vásárlás mellett saját készítésű holmival is (9%) meglepik a szeretteiket, sőt vannak, akik csak ilyen jellegű ajándékot adnak (12%).

Előre spórolnak

Pedig az ajándék eredetileg nem a saját készítésű meglepetést jelentette. Ha hinni lehet a szokás eredetéről szóló legendáknak, bizony már a kezdetekkor az volt a lényeg, hogy elkápráztassák a megajándékozottat. A hagyomány a napkeleti bölcsekhez köthető, ők voltak azok, akik felismervén a Jézus születését előre jelző csillagot, ajándékokkal felpakolva útra keltek, hogy aztán a Megváltó születésekor megérkezve tömjénnel és mirhával halmozzák el őt és családját.

Karácsonykor persze mindenki mélyen a pénztárcájába nyúl, de az utóbbi időben úgy tűnik, hogy egyre felelősebb döntések állnak emögött. Néhány éve még szinte nem is volt kérdés, hogy vegyünk-e fel hitelt a karácsonyi ajándékra: ha nem ment önerőből, hát jöhetett a kölcsön! Mostanra átalakult az emberek gondolkodása, valószínűleg többek között azért, mert egyre többet tudunk a pénzügyekről és egyre nagyobb figyelmet is fordítunk rá. Így továbbra sem vetjük el a hiteleket, de sokkal tudatosabban határozzuk meg, hogy mire használjuk őket.
Idén átlagosan mintegy 30 ezer forintot költ egy ajándékvásárló egy megajándékozottra, ezt a pénzt azonban nem a banktól reméli: a legtöbben aktuális havi jövedelmükből akarják majd fedezni a karácsonyra szánt pénzt és nagyon sokan vannak azok is, akik kimondottan erre a célra gyűjtögetnek akár egész évben. Hitelhez csak nagyon kevesen nyúlnak, a megkérdezettek mindössze 5 százaléka tervezi ezt a megoldást. Ez sem jelenti feltétlenül azt, hogy valamiféle csapdába készülnek beleugrani, sokkal inkább arról van szó, hogy a körültekintően, kellő mérlegelés után megválasztott kölcsön akár jobb feltételeket is kínál bizonyos helyzetekben, mintha azonnal, saját megtakarításból kellene fedezni az ajándékok árát.
Akárhogy is, ne csak azt tartsuk szem előtt, hogy mennyit ér a csomag a fa alatt: valójában sokkal fontosabb az, hogy szeretettel adjuk és annak szóljon, aki kapja.

Bittó Ákosújságíró

Tizennyolc éve foglalkozik újságírással, a Szegedi Tudományegyetem kommunikáció szakán végzett. A kezdetektől a bulvársajtóban dolgozik. Újságíróként foglalkozott bűnügyi, gazdasági és kifejezetten bulvártémákkal is, ez év közepétől a Blikk megbízott főszerkesztő-helyettese. Két regény és több kisebb novella szerzője.