Összefoglaló

A lakásfelújítás húzza a hitelszektort

A hitelfelvételi kedv lassulása 2016 elejére egyértelműen megállt – derül ki a Cofidis legfrissebb Hitel Monitor kutatásából. A felmérési eredmények szerint jelenleg a felnőtt lakosság közel fele hiteltörlesztő, 5 százalékponttal többen, mint az előző negyedévben, azaz jelentősen nőtt a pénzintézetekhez folyamodók száma. A növekedés a népszerűbb hiteltípusok, mint a lakáshitel, a személyi kölcsön és az áruhitel iránti kereslet és bizalom növekedéséből fakad. Új jelenség, hogy a személyi kölcsönök esetében egyre gyakoribb hitelcél a lakásfelújítás – az ingatlanjukat fejlesztők több mint harmada vesz igénybe valamilyen pénzügyi segítséget.

Egyre többen tekintünk lehetőségként a hitelre
A hitelfelvételi kedvet illetően Az MNB legutóbb publikált, szeptemberi adatai még stagnálást mutatnak, a Cofidis Hitel Monitor legfrissebb kutatásának eredményei szerint már lassú, de érzékelhető emelkedés tapasztalható. 2015 ősze óta a korábbinál sokkal többen tekintenek a hitelekre lehetőségként, és nem kényszerként: az emberek több mint fele érzi úgy, hogy a pénzintézetek ilyen típusú szolgáltatásai esélyt teremtenek nagyobb léptékű, nehezebben elérhető célok megvalósításához. Emellett a magyarok több mint 60 százaléka gondolja úgy, hogy váratlan kiadások fellépésekor megoldást jelenthet a külső anyagi segítség.

Fókuszban a lakásfelújítás
A hitelcélok közül a lakásfelújítás az egyik legfontosabb, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a kifejezetten költségigényes munkálatokat a lakosság harmada rendszeresen, 5 évente elvégzi. „A lakásfelújítók több, mint harmada vesz igénybe hitelt a munkálatok megkezdése előtt, ebből a személyi kölcsönök aránya 14 százalék. A növekedés egyértelmű jele, hogy közel kétszer annyian terveznek személyi kölcsönt felvenni az előttünk álló két évben e célból, mint ahányan igénybe vették az elmúlt két évben” –mondta el Holló Bence, a Cofidis Magyarországi fióktelepének ügyvezetője.

A lakásfelújítás legtöbbeknél a festést/tapétázást jelenti, de ez általában valamilyen más felújítási munkálattal összefüggésben kerül, önmagában csak a lakásfelújítók hatoda végzett festést. Az esetek felében a leggyakoribb felújítási munkálat a fürdőszoba-felújítás, közel fele burkolatcsere, valamint a nyílászárók cseréje.

Egy átlagos lakásfelújítás a megkérdezettek válaszai alapján közel 800 ezer forintba kerül, ehhez átlagosan több, mint 600 ezer forintot igényelnek azok, akik külső anyagi segítséget vesznek igénybe a finanszírozáshoz. Sokan vannak természetesen olyanok is, akik teljesen önerőből, korábban félretett pénzből vagy az aktuális havi jövedelemből fedezik a kiadásokat.

Regionálisan is mutatkoznak eltérések, míg Nyugat-Magyarországon átlagosan 800 ezer forint fölött költenek lakásfelújításra, addig Kelet-Magyarországon ez az összeg 100 ezer forinttal kevesebb. A részletesebb kimutatásból az is kiderül, hogy a legkevesebb pénzt Észak-Magyarországon költik a felújítási munkálatokra, ezzel szemben a Közép-Dunántúlon majdnem a háromszorosát használják lakásfelújítási célokra.

Kutatási elemzés

Cofidis Hitel Monitor kutatás, 2016. január

Lassan növekvő kedv tapasztalható a 18-69 éves lakosság körében: a hitelfelvételi tapasztalatról beszámolók aránya nyolctizedre emelkedett, és valamelyest nőtt (+5pp) az aktuális hiteltörlesztők aránya is: jelenleg a lakosság 45%-a hiteltörlesztő. Az árnyalatnyi növekedés a legnépszerűbb hitelek, a lakáshitel, a személyi kölcsön és az áruhitel iránti halványan növekvő keresletből adódik.

megoszlas

A meglévő hitelek terén nem változott a népszerűségi sorrend: 2016 elején a legtöbben lakáshitelt (14%) és személyi kölcsönt (13%) törlesztenek, míg folyószámlahitel részleteit a lakosság 10%-a fizeti, áruhitellel 7% rendelkezik.

Tavaly nyár óta halvány emelkedés mutatkozik megelőző egy évre vonatkozó hitelfelvételben is: 2016 januárjában az elmúlt egy évre vonatkozóan a lakosság 23%-a számol be új hitelfelvételről, köztük fogyasztási hitelt minden ötödik vett igénybe.

torlesztok

A SZEMÉLYI KÖLCSÖN továbbra is a legnépszerűbb hitelek egyike. Az elmúlt félévben hajszálnyit (+4pp) nőtt az aktuálisan törlesztők és a felvételéről egy éves távlatban beszámolók aránya. A lakosság harmada (35%) rendelkezik róla személyes tapasztalattal, 13% jelenleg is törleszti, az elmúlt évben 7% vette igénybe. Az elmúlt egy évben a döntő többség (84%) 800 ezer Ft alatti összeget kapott, átlagosan mintegy 440 ezer Ft-ot vettek fel.
A személyi kölcsön továbbra is sok esetben hozza egyensúlyba a családi kasszát: 33% a bevételek-kiadások balanszírozásához, és 21% másik hitel kiváltásához veszi fel. Ezzel együtt egyre többen használják lakásfelújítási (18%) céljaik megvalósításához is.

A következő egy évre vonatkozóan a lakosság tizede, a következő negyedévre vonatkozóan mindössze 3% tervez hitelfelvételt. A következő negyedévben legtöbben személyi kölcsön felvételét tartják elképzelhetőnek, a legtöbben lakásfelújítással, berendezéssel kapcsolatos költségeik fedezéséhez. Az összes közeljövőbeli hiteltervet tekintve – a lakáshiteleket figyelmen kívül hagyva – a hitelfelvevők közel háromnegyede félmillió alatti összeget is elfogadhatónak tartana.

hitelcelok

A hitelekkel kapcsolatos fenntartás csökkent az elmúlt években, és már „csak” minden második felnőtt gondolja, hogy a hitel csak nélkülözhetetlen dolgokra való, a hitelkonstrukciók átláthatatlanok és a hitelfelvevők szorult helyzetben lévő emberek, ezzel együtt 59% továbbra is tart a rejtett költségektől, és mindössze minden negyedik felnőtt használna hitelt, ha családi segítség is rendelkezésére áll.

Ezzel együtt 2015 ősze óta a korábbinál sokkal többen tekintenek a hitelekre lehetőségként: 64% érzi úgy, hogy a hitel lehetőséget teremt nagyobb léptékű, amúgy nem könnyen elérhető célok eléréséhez, és 61% gondolja, hogy váratlan kiadások fellépésekor megoldás lehet a hitel.

A hitelfelvételi célok elfogadottságának korábbi növekedése átmenetinek bizonyult. Ezzel együtt továbbra is leginkább a lakásvásárlásra (66%), lakásfelújításra (56%) szánt hitelek a legelfogadottabbak. Viszonylag sokak, a lakosság mintegy négytizede számára elfogadható hitelek az autóvásárlásra, a tanulmányok finanszírozására, egészségügyi kezelésre, gyógyászati segédeszközre, háztartási gépekre, berendezésre felvett banki kölcsönök is. A hétköznapi élet megoldására, mindennapi vásárlásokra, a bevételek-kiadások egyensúlyának fenntartására felvett, illetve az extra költésekhez (utazások, ajándékok vásárlása) felvett banki kölcsönök továbbra sem elfogadhatóak a lakosság döntő többsége számára.

megiteles

Általánosságban kedvezőbb a hitelfelvétel megítélése 2016 januárjában, mint korábban. A hitelelfogadók stabil, 57%-os aránya mellett tovább zárult a hitelelutasítók-hitelkedvelők arány-különbségének ollója: jelenleg már 17% tartozik a hitelkedvelők táborába, azok közé, akik a kölcsönökben a lehetőséget látják, és úgy gondolják, ha az ember körültekintően jár el, nem kell tartani a hitelfelvételtől, míg ma már csak a lakosság 26%-a kifejezetten hitel-ellenes.

megiteles

Szakértőnk szerint... I.

Építkezés vagy felújítás pörgetné a gazdaságot?

Immár harmadik éve növekszik a GDP, az elemzők a tavalyi 2,9 százalékos GDP növekedés enyhe lassulását várják idénre, de az európai országok között még a várható 2,5 százalék is a magasabbak közzé tartozik. 2015-ben ráadásul határozottan dinamikus volt a kiskereskedelmi forgalom bővülése is, az 5,5 százalékos adat évtizedes rekordnak számít.
A lakosság a rövid távú kiadásokon túl azonban még mindig nem nagyon mer költekezni: a hosszú távú bizalmat mutatná a lakásépítések megugrása, ám az új átadott otthonok száma még tavaly is csökkent, és az építési engedélyek száma is alig növekedett, éves szinten nem éri el még a 12 ezret sem. Egyelőre még a lakásfelújítások finanszírozása is nehézségekbe ütközik. A hitelek viszont talán még sosem voltak ilyen olcsók és egyszerűen elérhetők.

Hiteltelenül
A deviza alapú hitelek szinte már teljesen eltűntek a magyar pénzügyi piacról: a lakáshiteleket az állami feltételek mellett átváltották, az autó- és személyi kölcsönök pedig már nagyrészt lejártak. A magánszektor hitelállománya a válságot követően jelentősen csökkent, a GDP arányába csak 91 százalék. Alig van ország Európában ennél alacsonyabb értékkel, miközben például Dániában vagy Hollandiában 220 százalék ez az érték. Bővülésre lenne lehetőség, de ha meg akarjuk érteni, hogy miért is ilyen kevés hitel van, akkor több dolgot is érdemes figyelembe venni. Egyrészt a magyar háztartások kifejezetten szegénynek számítanak Európában, amikor azt vizsgálják, hogy a GDP arányában mekkora a vagyonuk. Ráadásul a magyarok legnagyobb vagyontárgya a lakásuk vagy házuk, ezen kívül nem sok megtakarításuk van az embereknek.

Óriási eltérések
A fogyasztás növekedését az is nagyban korlátozza, hogy regionálisan nagyok az eltérések: míg Nógrádban és Békésben 157, illetve 165 ezer forint a havi bruttó átlagfizetés, addig Budapesten 288 ezer, a második helyen lévő Komárom-Esztergom megyében is messze elmaradva 220 ezer. A minden lakost figyelembe vevő átlagos jövedelem Budapesten nettó 140, a falvakban csak 77 ezer forint havonta. Ez azt jelenti, hogy teljesen más igények és lehetőségek alakultak ki egyrészt a fővárosban és vonzáskörzetében, a fejlődő nyugat-magyarországi térségben, ahol az Ausztriába mindennap ingázó tízezrek magas fizetései még nem is szerepelnek a magyar kimutatásokban, illetve az ország leszakadó déli és keleti területei között. A kereskedelemben, a pénzügyekben eltérő igények alakultak ki, és ezeket másképp kell kielégíteni. A növekedés számai mögött igencsak eltérő folyamatok húzódnak meg.

A hitel általában érzelmi döntés
Annak ellenére, hogy általában azt nyilatkozták, hogy kevesen terveznek új hitelt vagy például személyi kölcsönt felvenni, azt gondoljuk, hogy ezekből nem lehet kiindulni. Egy lakáshitelnél életszerű, hogy hónapokig, évekig készülünk rá és tervezünk, de a kisebb összegű kölcsönöknél, mint az áruhitel vagy a személyi kölcsön, pont az a lényeg, hogy legtöbbször érzelmi alapon vásárolunk vagy olyat, amit megvehetnénk pár hónap spórolás után, de nekünk most kell és már holnap szükségünk van a pénzre. Erre jól rá is éreztek a bankok, van olyan pénzintézet, ahol a szerződés aláírása után maximum 1 óra alatt már a számlánkon is van a pénz. Mások akár házhoz is kihozzák az igényelt kölcsönt, megint más szereplők okostelefont, tabletet ajándékoznak, ha őket választjuk. Ezek egyébként sikeresen működnek, nagyon jól hatnak az érzelmeinkre és az ügyfeleink visszajelzése alapján mi is azt látjuk, hogy ad hoc módon jön a döntés, és akkor már azonnal kell a pénz. Szomorú, hogy sokan (a hitelfelvevők 36 százaléka) a családi költségvetés kisimítására vesznek fel kölcsönt, bár nagyon pozitív, hogy ez tavaly még 44 százalék volt. Sokat elmond az is a tudatosságunkról, hogy az ilyen helyzetekre többen választják a folyószámla-hitelkeretet, ami sokkal jobb megoldás, mint egy fix összegű kölcsön, amit minden hónapban kell törleszteni.

Autós példa
Elsőre jó hírnek tűnhet, hogy Magyarországon 77 ezer új személygépkocsit adtak el, ami 14 százalékos növekedés. A részleteket megismerve azonban már nem lehetünk ilyen boldogok: egyrészt továbbra is szinte csak céges autókat vesznek, az eladott járművek csupán ötödét vették meg magánszemélyek. A 77 ezres számot érdemes kicsit nemzetközi szempontból is megnézni: az 5,4 milliós Szlovákiában 2015-ben 72 ezer, a 10,5 milliós Csehországban 230 ezret. Ezek a számok is rávilágítanak, hogy még komoly gondok vannak a magyar fogyasztással, és a drágább termékeket csak egy nagyon szűk réteg engedheti meg nálunk magának.

Ingatlan kérdés
Talán a legizgalmasabb kérdés a következő évekre vonatkozóan, hogy sikerül-e az ingatlanpiacba életet lehelni? A autós példa ezen a területen is fontos: bár a közel évtizedes pangás után megindult az ingatlanárak növekedés – leginkább csak a gazdaságilag prosperáló térségekben -, európai összehasonlításban még mindig a magyar ingatlanárak a legalacsonyabbak. Ez azt is jelenti, hogy az utóbbi egy év ralija ellenére még mindig nem olyan nagyon csábító a lakásépítés, de talán már elértük azt a pontot, hogy megérje. Ehhez kapcsolódik a kormányzati csok-program, ami egyelőre nem tudott igazán nagy hatást elérni. A 10+10 milliós, három gyermek után járó kedvezményt csak egy nagyon szűk kör veheti igénybe, de a januári adatok alapján egyelőre ők sem startoltak még erre rá. Akiknek nem jár a legnagyobb kedvezmény, nem nyernek olyan nagyot, hogy csak emiatt fognának ingatlan vásárlásba.

Felújítási nehézségek
Amíg mindenki az új lakások építését várja, egy kevésbé látványos terület jelenheti az ingatlanok piacán a megugrást, mégpedig a felújítás, ami már csak az ingatlanállomány rossz minősége miatt is indokolt. A magyarok általános véleménye, hogy ingatlant vásárolni és felújítani a két leginkább felelős kiadás. Utóbbihoz ráadásul nem kell olyan nagy forrás sem, mint a költözéshez, sokkal szélesebb rétegek számára elérhető. Míg az új építést, vagy éppen a használt lakás vásárlást állami támogatás és viszonylag egyszerűen elérhető, alacsony kamatozású hitelek segítik, a felújításnál már nem ilyen nagy a választék. A bankhitelek hosszadalmas ügyintézés mellett, és a vásárláshoz képest jóval magasabb kamatok mellett érhetők el. A lakásfelújítók ezért ritkán vesznek igénybe hitelt, a Hitelmonitor felmérése szerint csupán 34 százalékuk. Akik kölcsönt vettek fel, azoknak a 41 százaléka döntött az egyszerűen igénybe vehető személyi hitelek mellett. A lakosság a lakásvásárlás mellett az ingatlan felújítására tartja leginkább elfogadhatónak a hitelfelvételt, ezért érdemesebb lenne ennek a területnek az ösztönzése.

Megtérülő beruházás
Magyarország ingatlanállománya rémes állapotban van energetikai szempontból, természetesen ebben kitüntetett szerepe van, hogy hosszú ideje alig épül ingatlan. A lakások felújítását és szigetelését számos tényező hátráltatja, a rezsicsökkentés például a megtérülést rontotta. Emellett társasházakban a törvénynek megfelelő jóváhagyások hosszadalmasak, a minőségi munka ellenőrzése sem igazán megoldott. Az ország szempontjából azonban nagyon fontos lenne az energiahatékonyság növelése, a fogyasztás visszafogása duplán előnyös: ezzel csökken az energiafüggőségünk, és kevesebb erőművi és infrastrukturális beruházásra van szükség. Az uniós források, a kedvezményes hitelek egyszerű és könnyen hozzáférhető biztosításával rövid időn belül látványos építőipari keresletet lehetne generálni, és nem mellékesen az eddig inkább szürke zónában lévő lakásfelújítások kifehérítésének irányába is lépni lehetne. Kereslet pedig biztosan lenne, hiszen 5-10 évente szinte minden magyar igyekszik az ingatlanját felújítani, egy kis támogatással nem csak szebbek, de takarékosabbak is lehetnének a magyar otthonok.

Bucsky Pétergazdasági újságíró, Figyelő

32 éves, a Széchenyi István Egyetemen szerezte közgazdász diplomáját, 2007 óta a Figyelő munkatársa, a gazdasági témák mellett a tudomány és az innováció a szakterülete. Számos magyar sajtótermékben jelentek meg írásai, például a 444.hu, origo.hu portálokon, de készített már rádióműsort is. A magyar startup ökoszisztéma online portáljának, az insiderblog.hu-nak a szerkesztője.


Szakértőnk szerint... II.

A javuló feltételek mellett is maradjunk óvatosak!

Hónapok óta szólnak a hírek arról, hogy a lakosság egyre nagyobb része nyitottabbá vált a hitelfelvétel iránt, oldódni látszanak a korábbi félelmek a piacon. Ha úgy vesszük, ezzel egybecsengő eredményre jutott a Cofidis Hitel Monitor legfrissebb felmérése is. E tekintetben az egyik legbeszédesebb adat, hogy az idén januárban felvett adatok szerint a megkérdezetteknek 10 százaléka vett fel kölcsönt három hónapon belül, addig 3 százalék tervez, 13 százalék pedig lehetségesnek tartja a kölcsönigénylést a következő negyedévben, ami történelmileg a legkisebb hitelkereslettel bíró időszak. Történik mindez olyankor, amikor épp túl vagyunk a karácsonyi időszakon, amikor – évek óta először – már a Magyar Nemzeti Bank is közleményekben hívta fel a figyelmet arra, hogy felelősen gondolkodni: nem biztos, hogy jó ötlet a karácsonyi ajándékozás címén történő eladósodás.

Óvatos hitelfelvevők
Félreértés ne essék, egyelőre nem kell kongatni a vészharangot: az átlag magyar nem esett át a ló túloldalára, továbbra is óvatos hitelfelvevők vagyunk. Az attitűd ugyanakkor megengedőbb lett, s ez korántsem biztos, hogy rossz. A felmérés szerint a lakosság 26 százaléka továbbra is hitelellenes, arányuk lassan bomlik. Beszédes adat, hogy a hiteleket mereven elutasítók 74 százaléka vett már fel hitelt. Az attitűd változásában azonban legalább ilyen fontos, hogy a hiteltámogatók körében – azok között, akik továbbra is számolnak hitelfelvétellel céljaik megvalósításához – 94 százalékos azok aránya, akik már vettek fel kölcsönt.
Az emberek 59 százaléka továbbra is tart a hitelek rejtett költségeitől, igaz a bizalmatlanság csúcsán 75 százalékon állt ez a mutató. Ugyanakkor a megkérdezettek közel kétharmada, 61 százaléka ma már úgy véli, hogy váratlan kiadások fedezésére igenis megoldás lehet a hitelfelvétel. A hitelezés elfogadottságát jelenti, hogy 2015 nyarán még 40 százalék volt az így gondolkodók aránya.

Elítéljük, de balanszírozunk a személyi hitellel
Miután a váratlan kiadások fedezésére a leginkább alkalmas szegmensnek a személyi hitelek számítanak, érdemes megnézni azt, hogy itt hogyan alakult a hitel elfogadottsága. Értelemszerűnek tűnhet, hogy a személyi hitelek esetében még a mélyponton is magasabb volt azok aránya, akik jó eszköznek tartották a személyi kölcsön felvételét a problémák áthidalására – 45 százalékról jön fel a 2011. novembere óta negyedévente vizsgált mutató -, ám meglepő lehet, hogy a személyi hitelek iránt érdeklődők kissé óvatosabban fogalmaznak most azzal kapcsolatban, hogy megfelelő-e a rendkívüli kiadások kölcsönökkel való finanszírozása – csak 57 százalékuk fogadja el ezt jó útnak.
Az ellentmondást még jobban felerősíti az, ha a már hitellel rendelkezők adatait a kölcsönnel kapcsolatos nézetekkel szembesítjük. A felmérés szerint személyi kölcsönt jelenleg a megkérdezettek 13 százaléka törleszt, 7 százalék pedig lezárta már. Az átlagos hitelösszeg 440 ezer forint. Miközben a válaszadók 70 százaléka teljesen vagy nagyon elutasító azzal kapcsolatban, hogy a hiteleket a bevételek és a kiadások egyensúlyban tartására vegyen fel, a hitelfelvevők harmada pont ilyen balanszírozási céllal fordult a kölcsönök felé. Érdekes módon a korábbi hitelek kiváltását is csak a megkérdezettek 32 százaléka tartja jó célnak, 41 százalék elutasítja, hogy kölcsönből fizessen vissza kölcsönt (még, ha kedvezőbb kondíciókat is sikerül kiharcolni). Az igazsághoz tartozik ugyanakkor, hogy a hitelkiváltást elfogadók aránya a felmérés szerint az elmúlt hónapokban növekszik – 21 százalékról jött fel a támogatók aránya.
A személyi hitelek esetében az áttörés fő akadálya továbbra is a lakosságban kialakult torz kép lehet. Más felmérések megmutatták, hogy az emberek az inflációról is téves információkkal rendelkeznek, – egy tavalyi felmérés szerint átlagosan 6 százalékosra teszik a valójában 0 pénzromlást – s mind a betéti, mind a hitelkamatok terén jóval magasabbnak érzik a kamatszinteket. Sajnos, ez a betéti oldalon ahhoz vezet, hogy szembesülve az ajánlott kamatokkal inkább a párnacihában tartják az emberek a pénzüket – rekordon áll, néhány év alatt megduplázódott a forgalomban lévő készpénz állománya -, míg a hiteloldalon a keresletet egyértelműen szűkíti, hogy a magas kamatoktól való félelem távol tartja az embereket a hitelektől. A megkérdezettek szerint a személyi kölcsönök komoly előnye a gyors hozzáférés és a rugalmas felhasználhatóság, ám kétharmaduk szerint a hitelek drágák, ráadásul 60 százalékuk még mindig külön költségek hitelhez kapcsolásától is tart.

Komoly verseny – kényelmes hitelfelvevők
A patthelyzet oldódását indirekt módon segítheti, hogy – hiába hallani még mindig a médiában – a megkérdezettek 61 százaléka szerint a bankok igenis hajlandóak hitelezni, ráadásul 57 százalékuk kifejezetten úgy gondolja, hogy kiélezett a verseny a bankok termékei, szolgáltatásai között. A kölcsönök kínálata sem lehet komoly akadály, ha a Cofidis Hitel Monitor adatait böngésszük, hiszen 23 százalékról 44 százalékra futott fel a válaszadók körében az a vélekedés, hogy a hitelek ma már könnyen elérhetőek. Ebben szerepet játszhat az, hogy a személyi hitelek az elmúlt hónapok slágertermékei voltak, a finanszírozók komoly reklámkampányokkal próbálták felhívni a lehetőségekre az ügyfelek figyelmét. A versenyben komoly ismertségre tettek szerint a fogyasztási hitelekre specializált szolgáltatók, akiknek ismertsége jelentősen nőtt. Miután a következő hónapokban az univerzális bankok aktivitása vélhetően a CSOK miatt a jelzáloghitelek felé fordul majd, ez további lehetőséget jelent majd a specializált szolgáltatóknak.
Nem feledkezhetünk el ugyanakkor arról, hogy felhívjuk a figyelmet egy komoly kockázatra. A Cofidis Hitel Monitor adatai szerint csökken (bár 50 százalék felett áll) a hitelfelvétel előtt a termékekről tájékozódni, a kondíciókat összehasonlítani akarók aránya. Hogy sajnálatos módon ez nem a felmérés egyszeri tévedése, azt jól mutatja, hogy a napokban megjelent egy másik kutatás (a Deloitte-Scale Bankindex) hasonló adatokról adott számot: a hitelfelvevők közül még a legtudatosabbnak számító jelzáloghitel-felvevők közül is 30 százalék még mindig csak egy és nem több intézmény ajánlatai közül választ, ráadásul 37 százalékuk az ajánlat megkapásakor nem tekinti át részletesen a banki szolgáltatással járó költségeket.

Kisebb felújításra jó a személyi hitel
A Cofidis felmérése idén először a lakásfelújítási tervekre is rákérdezett. A felnőtt lakosság közel fele, 47 százalékuk jelenleg is érintettnek mondta magát a lakásfelújítással kapcsolatban. Szakmai vélemények szerint átlagosan 5 évente érdemes a házhoz, lakáshoz hozzányúlni, abban a kényelmet és a hosszú távú értékmegőrzést támogató fejlesztéseket végrehajtani, Ennek a kitételnek ugyan még nem felel meg a magyar átlagpolgár, ám meglepőnek mondható, hogy a megkérdezettek közel harmadánál (31%) a lakásfelújítás kifejezetten rendszeres: 5 évente beiktatnak valamilyen lakásszépítést. A leggyakoribb felújítási munkálatok között a fürdőszoba-felújítás a legnépszerűbb (50%), a burkolatcsere (48%), valamint a nyílászáról cseréje (47%).
A tervek és a tények közötti különbség itt is kiviláglik: míg lakásfelújításra félmillió forint feletti összeget a megkérdezettek 41 százaléka költene, s köztük 1 millió forint felett 24 százalékuk tervez költeni, a felújításban lévők számai magasabbak. Egy átlagos lakásfelújítás a korábbi 5-600 ezer forint helyett manapság – a hitelfelvételek alapján átlagosan közel 800 ezer forintba kerül.
A felújítás forrását tekintve szintén van/lehet helye a finanszírozásnak, még akkor is, ha a beruházásokat ma még leginkább az aktuális jövedelemből (46%), vagy már a korábban erre a célra félretett pénzből (45%) finanszírozzák az emberek. Mindössze 34 százalék azok aránya, akik a beruházásokhoz hitelt is felvesznek – az ugyanakkor, hogy ők átlagosan 670 000 forintos kölcsönt vettek fel, azt mutatja, hogy a hitelből beruházók a lakásfelújítás szinte teljes költségét hitelből teremtik elő. A lakásfelújítás terén egyelőre 14 százalékos a személyi kölcsönből finanszírozott beruházások aránya, ám a könnyebb hozzáférés és az ingatlan forgalomképességét némiképp befolyásoló jelzálog-bejegyzéstől való tartózkodás okán nem lehet kétséges, hogy a fogyasztási hitelek egyre nagyobb része szolgálhat ilyen célokat a jövőben. Ugyanakkor a nagyobb léptékű – milliós – fejlesztések esetén a kamatelőny miatt bizonyos, hogy inkább szabadfelhasználású jelzáloghitel felvétele a hasznosabb.

Nagy László NándorA Heti Válasz gazdasági rovatvezetője

Korábban 12 évig a Napi Gazdaság banki-, biztosítási területért felelős főmunkatársa volt. Tevékenységét BÉT Médiadíjjal (Milliók Reggelire, Echo TV) és Fáy András díjjal ismerték el. Számos előadást jegyez banki, biztosítási konferenciákon, a hazai bankkártya piac egyik szakértőjeként tartják nyilván.